Céklapürés - füstölt pisztrángos kanapé

Zötyög a kis, piros vonat a hegyek között, egymás után sorjáznak a fák, most hosszan fütyül egyet, jön az alagút, huhhh-huáááhhhh!!! ijesztgetik a lányokat a fiúk, olyan gyerekesek vagytok, mondja nekik Andi, mintha ő meg éppen felnőtt lenne. A fejtámlák fölött újabb és újabb fejek jelennek meg: kérsz ropit? zizit? puffancsot? Csörög az alufólia, szendvicscsere, csavaros üvegekből folyik a kóla és a Fanta, mindenki kínálgat mindenkit, nagyot kortyolok Enikő teájából, citrompótlós és momentán nekem az bejön. A fiúk autós- meg motoros kártyával játszanak, az nyer, akinek nagyobb a motortérfogata, valaki hirtelen elkiáltja magát: jön a szakadék, csukjátok be a szemeteket, zuhanunk!

A Putnok és Eger között közlekedő kisvonattal utazni mindig átütő élmény volt gyerekkorunkban, már napokkal a kirándulás előtt zsongott az egész osztály, megbeszéltük ki mennyi zsebpénzt és milyen elemózsiát visz majd a „hosszú” útra. Ezzel a vonattal mentünk Egerbe várat nézni, meg Szilvásváradra vízesést csodálni, élő láncot alkotva ősember barlangot mászni, a völgyben kézen állni, Szalajka patakba pénzt dobálni, hogy majd biztosan visszatérjünk és jöttünk aztán persze, majdnem minden évben.

A kisvonat tavaly még egyetlen szerelvényével vidáman döcögött a dombok között, de most, ahogy - volt kolléganőm szilvásváradi fotóit látva az egyik közösségi oldalon - kerestem a vonat menetrendjét, a weboldalon olvasom, hogy tavaly decemberben lezárták a Putnok és Szilvásvárad közötti vonatszakaszt, nem is értem, mert ez a vadregényes rész igazi természeti és nemzeti érték, amiből akár turizmus sikersztori is lehetne Borsodban, remélhetőleg egy romantikus lelkületű és némi marketinges vénával is megáldott MÁV vezető hamarosan újra lát majd benne fantáziát.

Addig is a Szalajka-völgy erdei útjain, sziklafalak között lehet kisvasúttal utazni, bár itt egy kiadós séta is kincset ér: a völgy kristálytiszta levegője nemcsak a tüdőt mossa át, de garantáltan messzire űz mindenféle borús gondolatot, a meditatív háttérzenét a néha éppen csak csordogáló, néha meg örvényként zúgó patak, na meg az éneklésben fáradhatatlan madarak szolgáltatják.

Itt található az ősember leleteiről híres Istállós-kői barlang, a völgyben az erdei munkások eszközeit és életmódját szemléltető Erdei Múzeumot alakítottak ki, a Kastély lábánál igazi építészeti ritakáságot láthatunk: a klasszicista stílusban épült Református Kerektemplomot Hild József tervei alapján építették az 1830-as években. A környék kerékpárral is bejárható, sőt ajánlott: akár egészen Lillafüredig is eltekerhetünk a kanyargós erdei utakon, a faluban több helyen is lehet kerékpárt bérelni.

Szilvásváradhoz olyan, minőségi gasztronómiai termékek kapcsolhatók, mint a szarvasgomba -hagyományosan minden év októberében szarvasgomba-vadászatot rendeznek a környező hegyekben- , és az édesvízi pisztráng, amit telepeken, karsztvízben tenyésztenek és helyben füstölnek. Legjobb ha ott, helyben veszünk is néhányat, vállalkozó kedvűek Lillafüreden maguk is horgászhatnak például a Garadna patakból, végszükség esetén persze a hipermarketben is szert tehetünk vákuumcsomagolt példányokra, amiből némi sült céklával izgalmas borkorcsolyákat készíthetünk: A szilvásváradi fotókért köszönet Lilinek & Leventének, akik nemrégiben kirándultak a környéken, a fenti vonatos fotót pedig az Eger-Putnok vasútvonal oldaláról kölcsönöztem.

Céklapürés - füstölt pisztrángos kanapé

A tésztához: 20 dkg liszt 10 dkg hideg vaj 4 ek víz csipetnyi só a feltéthez: 1 nagyobb cékla 1 ek olíva olaj ½ ek szarvasgomba olaj 1 kisebb füstölt pisztráng rukkola A sütőt előmelegítem 200 ۫C-ra, a céklát megmosom, papírtörlővel megszárítom, olíva olajba hempergetem és egy nagyobb alufólia közepébe helyezem, megszóróm durva szemű tengeri sóval, löttyintek rá egy kevés szarvasgombás olajat és szorosan becsomagolom az alufóliába, egy órán át sütöm. A tésztához a kezemmel összekeverem a lisztet, a sót és a vajat és amikor már nagyobb kenyérmorzsákká összeállt, hozzáadom a vizet is és néhány erőteljes mozdulattal összeállítom a tésztát (nem gyurmázom nagyon, mert omlósan az igazi a tészta), kb. 6 cm átmérőjű hengert formázok belőle, alufóliába csomagolom és hűtőbe teszem, amíg sül a cékla. A céklát megtisztítom, botmixerrel pürésítem (lehet akár friss,apróra vágott kakukkfüvet is hozzáadni),a pisztráng bőrét lehúzom, a rusztikus hatás kedvéért a húst leválasztom a gerincről, eltávolítom az esetlegesen a húsban maradt szálkákat és a halat az ujjaimmal kb. három-négy cm-es darabokra szedem szét. A tésztát kb. fél cm vastag korongokra szeletelem, kivajazott tepsiben 20 perc alatt megsütöm, hagyom kihűlni, majd rákanalazok egy adag céklapürét, arra helyezek egy szeletke füstölt pisztrángot, arra meg néhány kisebb rukkola darabot.