Spenótos árpagyöngyrizottó

Vajon honnan tudja ez a csokornyi ibolya az asztalon, kora reggel, hogy ki kell nyitnia a szirmait? Odakint még hagyján, de itt, ebben a kis pohárban?

Múlt héten még csak az enyhülő levegő és a faágakból kibújó, vörösesbarna rügyek tudósítottak arról, hogy tavasz készül, bár odahaza néhány hete már láttam a kiskertben születő hóvirágokat, Anyu pedig naponta bombázott a mindenféle lila, meg sárga krókuszok felbukkanásáról szóló hírekkel, de végre itt sem vagyunk már híján az életjeleknek.

Hétfőn Hűvösvölgyben a semmiből elém toppant három virágzó fa, üdék voltak, mint az első bálozók, akik hófehér ruhájukban várják a táncot, tegnap reggel pedig az ablakon kitekintve azt láttam, hogy néhány fán már leheletkönnyű, zöld fátyol hullámzik. Nagyon vártam ezt napot. Múlt héten, az első tavaszi Napsugarak hatására kicsinosítottam a biciklimet, azóta egyfolytában szemlélődöm, jövök-megyek, tegnap példának okáért kicsit kirándultam Szentendre felé és láttam, hogy a Római-parton már vendégekkel teli a Platán söröző, kinyitottak a hekk árusok, bár az eladók szemlátomást még maguk sem hitték teljesen, hogy újra ott vannak, egyedül a horgászok ültek úgy a vízmelletti kempingszékeikben, mintha el sem telt volna ez a pár hónap. Éppen ezen morfondíroztam és már az üdülőpartnál jártam, amikor eszembe jutott, hogy idén még nem láttam ibolyát, pedig milyen jó lenne, mert azért mégiscsak az nekem a tavasz hírnöke. Még meg sem fogant a gondolat a fejemben, amikor belevetődtem a lila virágtengerbe, meglepetésemben el is dobtam rögtön a biciklimet, ennyi ibolyát egy helyen én még nem láttam, az apró virágok terjedésének szemlátomást a kőkerítés sem állhatta útját:

Aztán jött az ébredező ártér a kanyargó törzsű, dűledező fákkal és bár az aljnövényzet még éppen csak ismerkedik ezzel a valósággal, már ennyi zöldtől is élettelivé vált minden…

Szóval lehet végre kirándulni, meg aztán ételekkel is jó mélyen magunkba szívni a tavaszt, csak hogy teljes legyen a megújulás. Ezt az árparizottót még múlt héten készítettem, sonka nélkül böjtölőknek is jó lehet. Az árpa a régi időkben a parasztok eledele volt, hús híján ezzel a tápanyagokban gazdag növénnyel tettek szert a napi földmunkához kellő erőre. A modern magyar konyhát vivő éttermek most kezdik újra felfedezni, húsok köreteként, vagy rizottóként kínálják.

Spenótos árpagyöngyrizottó

Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg árpagyöngy 30 dkg friss spenót 0,5 dl száraz fehérbor 1,5 l szárnyas alaplé 4 gerezd fokhagyma 1 közepes fej hagyma, finomra aprítva 8 dkg serrano, apró négyzetekre vágva 5 dkg friss parmezán 5 dkg vaj 2 x 2 ek olíva olaj Az árpagyöngyöt aprólyukú szűrőbe tesszük, megmossuk és kicsepegtetjük, a spenót leveleit megtisztítjuk, a szárát kitépjük. Megtisztítjuk a fokhagymát, egy kés lapjával összeroppantjuk, egy nyeles serpenyőben olívaolajat hevítünk, alacsony fokozaton óvatosan megfonnyasztjuk rajta a fokhagymát, vigyázva, hogy éppen csak kicsit piruljon meg, majd kivesszük a fokhagymát és a fokhagymás olajon pár perc alatt, lefedve megpároljuk a spenótot, sózzuk, borsozzuk, félre tesszük. A serpenyőbe ismét két evőkanálnyi olíva olajat teszünk, alacsony fokozaton megfonnyasztjuk rajta a hagymát, majd erősebb fokozatra kapcsolunk és kicsit megpirítjuk rajta az árpagyöngyöt, megöntözzük a borral és amikor elpárolgott az alkohol, egy merőkanál segítségével elkezdjük hozzá adagolni az alaplét, mindig csak egy kanállal öntünk rá, azt elpárologtatjuk s ezt így ismételjük jó 35-40 percen át. Közben 10 percre letakarjuk, de közben is folyamatosan kevergetjük és nézzük, hogy nem párolgott-e el róla a folyadék, s ha igen, akkor pótoljuk. A végén kevés folyadék maradjon a rizottó alatt, vegyük le a tűzről az edényt, keverjük hozzá a parmezánt és a vajat és keverjük hozzá a serrano-t. Finomra vágott petrezselyem sem árt neki.