Azt eddig is tudtuk, hogy a körte jóféle sajtokkal és dióval kiváló őszi csemege, hogy lehet zöldsaláták alkotóeleme, húsételek izgalmas kísérője és készülhet belőle ízletes sütemény, legutóbbi, tokaj-hegyaljai kirándulásunkon e jeles gyümölcs azonban más, nemvárt formában is felbukkant.
Az erdőbényei Hetedhét pásztortüzek hétvégéjén a kitűnő borok mellett, fantasztikus pásztorételeket és kívül ropogós, belül vajpuha körtés rétest kóstoltunk, a gasztronómiáért felelős bloggerek igazán kitettek magukért a fesztiválkonyhának otthont adó Tájház udvarán. A fesztivál egyéb programokban is erős volt, amikor nem itt dőzsöltünk, akkor részt vettünk a borászok és újságírók furmint szimpóziumán, vagy éppen népzenét hallgattunk a kézműves termékeket is felsorakoztató sportpályán, házi málnaszörpöt hörpöltünk, vagy ráérősen sétáltunk a színes falevelektől díszlő faluban, amikor pedig beesteledett, többszáz-magunkkal a Lőcse dűlő felé vettük az irányt, ahol hatalmas pásztortűztől melengetve füleltük a nagybajuszú, bugaci mesélő ember kedélyes történeteit.
Visszafelé néhány szelet zsíros kenyérre, meg egy jó pohár borra megpihentünk a nyüzsgő éjszakai életet élő Béres Pincészet teraszán is és ismét megállapítottuk, hogy a tokaji hegyek fölött tényleg valami varázslat rezeg. Ezen megállapításunkat az előzőek mellett az is alátámasztja, hogy visszafelé, immár a sötétben, vidáman lengedező „Nyitva” feliratú molino alatt vacsorázó társaságra bukkantunk egy ódon ház előtt, ahol a palackból körteillatú (!) bűbáj került a poharunkba, aztán még három másik, csupa jóféle meglepetés. Az eredetileg történész Ungváry Krisztián néhány éve készíti borait Tolcsva melletti és olaszliszkai termőterületekről. Ahogy a délutáni, tokaji furmint körül zajló értekezésen is elmondta, Tokaj-Hegyalja adottságai miatt itt könnyebb édes bort előállítani, mint szárazat, éppen ezért méltányolja az utóbbi kategóriában remekelő kollégái tevékenységét, ő maga száraz borokkal még csak kísérletezik. Azt is megtudtuk, hogy körtés-birses illat- és ízjegyekben bővelkedő édes borait tipikus tokaji szőlőfajtákból, furmintból, hárslevelűből és muskotályból készíti, a mustot acéltartályokban erjeszti, mivel az elsődleges gyümölcsös aromákat szeretné megőrizni - tanúsíthatjuk, működik -az így készített bort pedig körülbelül fél év után palackozza.
Miről szóljak még, ha már a fényképezőgép használatáról teljesen elfeledkeztem a hétvégén, pedig mind a táj, mind a sárospataki Rákóczi vár gyönyörűen faragott kőkeretei megérdemelték volna az ilyeténképpen való megörökítést...jó, akkor hát jöjjön a körtetorta.
Ezt az egyszerűségében is elegáns édességet a Szakácsok Könyve útmutatásai alapján sütöttem, a különbség az ott leírtakhoz képest csak annyi, hogy nem mandulás, hanem egyszerű cukrászkrém, un. crème pâttissière került a körték alá.
Körtetorta
Hozzávalók (kb. 8-10 szelet):
4 db vilmoskörte
1,5 citrom leve
1 vaníliarúd
a cukrászkrémhez:
1 vaníliarúd
250 ml tej
3 tojássárgája
20 dkg szobahőmérsékletű vaj
3 csapott ek porcukor
22 gr kukoricakeményítő
az omlós tésztához:
180 gr szobahőmérsékletű vaj
1 csapott tk só
1 tojássárgája
1 csapott tk porcukor
50 ml tej
250 gr finomliszt
A tészta elkészítése:
1. 1., A vajat egy tálba tesszük és egy fakanállal szétnyomkodjuk, hozzáadjuk a sót, a tojássárgáját is.
2. A cukrot összekeverjük a tejjel, majd vékony sugárban hozzá adjuk a vajas keverékhez.
3. Hozzáadjuk a lisztet is és először egy keverőkanállal, majd a kezünkkel néhány széles mozdulatával összekeverjük az alapanyagokat és amikor már nagyjából összeállt, kilisztezett munkalapra teszünk és laza mozdulatokkal tovább gyúrjuk (nem túlságosan sokáig, hogy omlós maradjon).
4. Az elkészült tésztából gömböt formázunk és fóliába csomagolva 1 órára mélyhűtőbe tesszük, ezalatt elkészítjük a torta többi hozzávalóját:
A körtefeltét elkészítése:
A körtéket meghámozzuk – úgy, hogy a formájuk megmaradjon – majd félbevágjuk, magházukat eltávolítjuk. A vanília rudat félbevágjuk és a citromlével együtt egy liter vízzel együtt egy lábasba öntjük és lassú tűzön 15 percig főzzük, majd hagyjuk kihűlni.
Crème pâttissière:
1. A vaníliarudat félbevágjuk és kikaparjuk, a magokat is és a félbevágott rudat beletesszük a tejbe, evőkanálnyi adagonként beleszitáljuk és jól elkeverjük benne a kukoricakeményítőt, hozzáadunk még 1, 5 ek porcukrot és együtt felforraljuk a keveréket.
2. Egy keverőtálban összekeverjük a tojások sárgáját 1, 5 ek porcukorral.
3. Amikor a tej felforrt, az edényt lehúzzuk a tűzről, kivesszük belőle a vaníliarudat, majd hozzákeverjük a habosra kevert tojássárgáját.
4. Visszatesszük a tűzre és állandó kevergetés mellett újra felforraljuk.
5. Amikor a krém összeállt, edényestől egy másik, jéggel teli edénybe tesszük és amikor a krém még meleg, de már nem forró, belekeverjük a vajdarabokat.
A torta folytatása:
1. A sütőt előmelegítjük 180 ۫C-ra, és vékonyan kivajazunk egy 27 cm átmérőjű piteformát.
2. A tésztát egy belisztezett nyújtódeszkán kb. 3 mm vastag tésztakörré nyújtjuk, a tészta átmérőjét a tortaformával ellenőrizzük: ennek az átmérőjénél 2 – 2,5 cm-rel nagyobb átmérőjű tésztakört készítünk, hogy a tortánknak oldala is legyen majd, ebbe kerül majd később a töltelék.
3. Az elkészült tésztát a tortaforma fölé helyezzük és beleillesztjük a formába, amelynek az oldalát is kibéleljük a tésztával.
4. A tortát sütőpapírra helyezett szárazbab nehezékkel 12 percig sütjük.
5. Eltávolítjuk a sütőpapírt és a szárazbab nehezéket, a tortát megkenjük a cukrászkrémmel, elhelyezzük rajta a lecsepegtetett körtéket és további 30 percig sütjük.
Hozzávalók (kb. 4 személyre):
