Fűszerkéregben sült sertéskaraj, mazsolás - sültpaprikás tarhonyával

Mostanában így külön esszük a dolgokat? – kérdezte R. úgy két hete, amikor egyik este tepsiben sült zöldségeket készítettem vacsorára. Nem tudtam, hogy kérdése a hús hiányát (húshiányát?) hivatott-e jelezni, mondtam neki, hogy ha igen, tőlem nyugodtan főzhet ő is, ám szerinte azt nekem KELL. Azóta kapott már jó nagy adag zöld salátát ebédre, sőt egyszerű aglio e olio-t is. Tessék? Nem, nem bosszúhadjárat, én mindig megkérdezem, hogy mit szeretne enni, azt mondja, hogy amit én gondolok, én meg erre gondolok, nem ördöngösség ugye. Azóta biztatom R-t, hogy főzzön akkor ő is, tőlem akár birkát is süthet a sütőben (egy minit legalábbis), úgy látom, hogy fejben már egészen nekibátorodott: beszerzett például magának(!) néhány könyvet a témában, például Jamie Oliver Vidéki konyháját, meg Anthony Bourdain Francia bisztrókonyha című szakácskönyvét is, a Szakácsok könyvéből pedig az elmúlt egy hónapban két dolgot is készített: majonézt és tartárt. Én mondjuk nem kérdeztem szemforgatva, hogy nnna, mi van hozzá? - pedig a majonéz történetesen tökéletesen magában volt, gondolom az érdekesség kedvéért. Ja és el ne felejtsem, kétszer már túrós táskát is sütött, egyszer például túró nélkül, azt mondta az croissant (ok, ez egész jól sikerült). Ez utóbbit egyébként hosszadalmas stratégiai tervezés előzte meg, amit kb. egy órás gyúrás - nyűjtás követett, legközelebb ilyet és ilyet csinál, ecsetelte, azóta is kíváncsian várom.

Most kezdhet azért csak igazán rettegni, nálam a szálak ugyanis egyenesen a biopiac felé vezetnek és mivel az elmúlt egy hétben ketten is javasolták, hogy nézzek el oda és a véletlenben egyébként is/sem hiszek, eldöntöttem: szombaton megyek. Gyanítom, hogy nem húsokkal megrakodva fogok onnan hazatérni (bár nálam ezt sosem lehet tudni) biztos veszek majd rebarbarát, spárgát, csicsókát meg egyáltalán megnézem magamnak ezt a helyet. Mostanában Havánál kóstoltam kitűnő bio zöldsalátákat, meg tökmagpástétomot, tegnap pedig kakaóval és mézzel kevert útifűmaggal kínált, ami ránézésre olyan volt, mint egy széttrancsírozott éticsiga, ám ízre jó kis csokipuding. Már elkezdtem tanulmányozni Zizi blogját, kíváncsi vagyok, hogy ő miket készít ilyen bioságokból, a nyugodt felkészülés érdekében pedig sütöttem R-nek egy laza sertéskarajt, amit ő kitűnőnek talált: tökéletes húsállag, szaftos, pont eltaláltad…stb. stb.

Fűszerkéregben sült sertéskaraj mazsolás - sültpaprikás tarhonyával

Hozzávalók (kb. 4 személyre): a karajhoz: 50 dkg hosszúkaraj egyben 1 teáskanál római kömény 1 teáskonál koriander 1 teáskanál mustármag 1/3 teáskanálnyi só frissen őrölt fekete bors 4 evőkanál olíva olaj a tarhonyához 5 dkg tarhonya 1 liter húsleves alaplé (nálam bio levesporból) 2 gerezd fokhagyma, vékony szeletekre vágva 5 dkg mazsola só, frissen őrölt fehér bors A sütőt előmelegítjük 180 ۫C-ra. A paprikák szárát kivágjuk, magjukat kiszedjük, vékony csíkokra vágjuk őket és egy evőkanálnyi olíva olajon kb. 15 percig sütjük őket, majd hozzáadjuk a fokhagymát és a mazsolát is és még 5 percig kevergetve együtt sütünk mindent. Még jobb, ha a paprikát előző nap sütőben készítjük el, mert ekkor karamellizálódik és a héját is el tudjuk távolítani. Ha így szeretnénk, akkor a paprikák szárát körbevágjuk, erre a körbevágott részre ültetve egy tepsiben, alufólián 40 perc alatt megsütjük 200 ۫C-on, majd tegyük üvegtálba fedjük le légmentesen zsugorfóliával, a paprika héja kb. 10 perc után gond nélkül lehúzható, csak a kezünkre vigyázzunk, ekkor ugyanis még többnyire forró, ezt csíkokra vágjuk és néhány perc alatt összesütjük a fokhagymával és a mazsolával). A karajt megmossuk, egy papírtörlővel megszárítjuk, sózzuk, borsozzuk. A magokat mozsárban megtörjük, majd bevonjuk vele a karajt, hogy egyenletes kérget képezzen rajta. Egy teflon serpenyőben olíva olajat hevítünk és amikor az olaj már elég forró, oldalanként 5-5 percig sütjük benne a karajt, majd áttesszük egy üvegtálba (vagy cseréptálba) és lefedve 30 percig sütjük. Amikor az idő letelt, kivesszük a húst a sütőből és alufóliával letakarva 5-10 percig pihentetjük. Az alaplevet felforrósítjuk és amikor forr, hozzáadjuk a tarhonyát és kb. 12 percig főzzük. Ezt a mennyiséget éppen felveszi az alaplé, amikor a tarhonya már kissé megpuhult, akkor levesszük a tűzről és hozzákeverjük a mazsolás paprikát.