Füstölt lazacos, gyömbéres spagetti (molto allegro)

Tegnap éppen nagy rohanásban voltam, amiből általában nem sok jó szokott kisülni, és ez szó szerint értendő, ha a sietséget főzéssel tetézem (szoktam...). Szerencsére a mostani eset kivételként erősíti a szabályt: nemcsak hogy időben odaértem a megbeszélésre, de előtte egy tutti, keleties ízvilágú pasta-t is összedobtam.

Pedig ha kapkodva főzök, akkor néha tényleg elképesztő dolgok történnek: a múltkoriban például azt gondoltam, hogy a murgh makhani-hoz (ez az indiai csirkepörkölt) az olajban elősütött csirkemellet és az egyébként nagy műgonddal elkészített mártást majd jól összemelegítem a főzőlapon egy üvegtálban. Feltettem a jénait,benne az étellel, feltekertem a hőmérsékletet, aztán hirtelen eszembe jutott, hogy estére a Pintér Béla társulat előadására is vettem jegyet azon kívül, hogy a barátnőmmel délutánra találkozót beszéltem meg a Római-parton. Miután az előadás címe A soha vissza nem térő volt, gondoltam, jobb lesz áttenni a baráti találkozót egy másik napra. Zs. is, meg én is kicsit szomorúak lettünk a meghiúsult randevú miatt, én még elméláztam egy sort azon, hogy vajon milyen okból szervezem a hét ugyanazon napjára az összes programomat, aztán egy másik barátnőmmel is roppant fontos megbeszélni valóm támadt, így amikor folytattam volna bokros konyhai teendőimet és már éppen csak úgy nyolc lépésnyire voltam a tűzhelytől, na akkor az edény egy rémisztő pöffenéssel szétrobbant a főzőlapon. A hő hatására keletkező belső feszültség a szélrózsa minden irányába röpítette a kisebb-nagyobb üvegdarabokat, meg szilánkokat, a piros szószban úszkáló csirkehús pedig veszélyes terjeszkedésbe kezdett a főzőlapon.

A múltkoriban meg, amikor főzés közben szimultán a laptopon dolgoztam, egyszer csak lángoló edénnyel rohantam ki a nappalin át a teraszra: az edényben magokat pirítottam (volna), csak éppen elfeledkeztem a dologról, ezért a serpenyő lángra kapott, amit én megpróbáltam egy bögre vízzel eloltani, mire az már nemcsak lángolt, de elkezdett vészjósló, sötétszürke füstfelhőket eregetni. Végső kétségbeesésemben segítségért kiabáltam, mire R. személyében, meg egy kancsó víz formájában nagy komótosan megérkezett a helyi tűzoltóság, végül sikerrel abszolválva a feladatot.

R. szerint a fentiekből nekem le kellene vonnom a tanulságokat. Olvasatomban tegnap minden adott volt ahhoz, hogy a főzést egyáltalán el se kezdjem, így hát nekiláttam.

Ezúttal Stahl Judit Gyors, olaszos tészták című könyvében található, nagyszerű füstölt lazacos spagetti receptjéből indultam ki, csak a harmincöt fokos hőségre való tekintettel én egy könnyebb, fűszeres - oliva olajos öntettel készítettem a tejszínes helyett, kihagytam belőle a törkölypálinkát, viszont adtam hozzá némi julienne-re vágott sárgarépát, egy kis cayenne-i borsot, meg egy kevés apróra vágott petrezselymet.

Füstölt lazacos, gyömbéres spagetti

Hozzávalók, 4 főre:

400 gr spagetti
20 dkg füstölt lazac

2 közepes sárgarépa
5 dkg fenyőmag és mandula
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 teáskanál chili pehely, vagy 2 chili paprika
½ dl oliva olaj
1 kávéskanál őrölt gyömbér
só, frissen őrölt fehér bors
½ kávéskanál cayenne bors
a tálaláshoz: citrom, egy csokor petrezselyem

A tésztának bő 4 liter vizet forralunk.

Vágjuk apróra a hagymát, zúzzuk finomra a fokhagymát és pirítsuk meg őket az olajon egy közepes serpenyőben.

Ezalatt alacsony fokozaton egy száraz száraz serpenyőben pirítsuk meg együtt a magokat, ezután daráljuk meg. Vágjuk julienne-re a sárgarépát, szeleteljük vékonyra a chili paprikát.

Ha a víz már forr, szórjunk bele egy kávéskanál sót,tegyük bele a tésztát és főzzük 10 percig.

A hagymás olajra szórjuk rá a darált fenyőmagot és mandulát, az őrölt gyömbért.

Aztán hozzáadjuk a lazac csíkokat és a chili pelyhet (vagy a vékonyra szeletelt friss chili paprikát), megsózzuk, megborsozzuk, hozzáadjuk a cayenne borsot is.

A megfőtt tésztát hozzákeverjük a fűszeres, olajos öntethez, adunk hozzá 1 dl vizet a tészta főzőlevéből, jól összeforgatjuk és összemelegítjük.

Apróra vágott petrezselyemmel és negyed citromszelettel tálaljuk.