Tokaji aszús- narancsos-gesztenyés sült kacsa sárgabarackmázzal

Van ez az eset, mint a mostani, amikor lassan múlt idő lesz az év. Ilyenkor lehet összegezni begyűjtött élettapasztalatokat. A sajátjaim közreadásától megkímélek mindenkit, tekintve, hogy rájöttem, hiába  olvasgattam én magam sok bölcs könyvet korábban, a valódi tapasztalat mégiscsak az, amit mi magunk szerzünk úgy, hogy történik velünk valami. Hogy történnek velünk dolgok, jó is, rossz is. Így csiszolódunk, formálódunk, érlelődünk. És hogy mindig vannak mellettünk társak, barátok, családtagok.

Na jó, egy dolgot mégis megosztok veletek: megtanultam, hogy amikor nem bombáznak külső ingerek, azt tekinthetem egy lehetőségnek, hogy felfedezzem  a belső erőforrásaimat. Így mostanában nagy örömmel újrahasznosítok dolgokat: ékszereket, borosüveget, képkeretet..és újra főzök, vagyis hát kísérletezgetek. Ennek eredménye néha az, hogy a levesben lévő többféle hús fele megfő, a másik fele pedig nem.  Ugyanakkor összedobok meglepően jó ételeket is.

Kacsasütéssel nem igazán szívesen kísérletezgetek, mert volt már hogy három órán át sütöttük a delikvenst családilag Karácsony este, mégsem sült át alaposan. De hát történetesen megint Karácsony van, és a hűtőben a szülőnél egy kacsa várja  sütőbéli sorsát, tehát  a kacsasütés műveletében úgy tűnik,hogy csiszolódni lesz szerencsém.  Próba szerencse alapon kiválasztottam a SK blog sütési módját és hozzáadtam saját elképzelésemet a fűszerezésre. Jócskán tettem hozzá 5 puttonyos Pajzos Tokaji Aszút. Az eredmény: maga a tökéletes és mennyei Karácsonyi sült kacsa. Ropogós héjjal, omlós hússal és eszeveszett jó töltelékkel. És hogy csúszik hozzá  az aszú!

Tokaji aszús – narancsos - gesztenyés sült kacsa  sárgabarackmázzal

Hozzávalók 6 főre:

1 db 2,5 kg-os pecsenyekacsa

A kacsa külső-belső bedörzsöléséhez:

1/2 teáskanál őrölt feketebors

2 teáskanál só

A töltelékhez:

1 narancs megtisztítva, a gerezdek egyharmad darabokra aprítva

200 gr héjnélküli szeldgesztenye (100 gr-os zacskós változat)

1 nagy ek házi sárgabaracklekvár

½ csokor petrezselyem

½ teáskanál  szárított kakukkfű

mokkáskanál szárított gyömbér

nagy csipetnyi szegfűszeg

2 teáskanál reszelt narancshéj

fél mokkáskanál feketebors

nagy csipetnyi só

1 dl Tokaji Aszú

A mázhoz, amivel a kacsát kenegetjük majd:

5 ek házi sárgabaracklekvár

1 dl víz

0,5 dl Tokaji aszú

A kacsát alaposan megmossuk.

Egy nagy lábasban, amibe belefér majd a kacsa,  vizet forralunk

A sütőt előmelegítjük 220 C-ra.

Amikor felforrt a víz, 12 percre beletesszük a kacsát főni. Amikor letelt az idő, a kacsát kivesszük, leöblítjük hideg vízzel, hagyjuk kicsit kihűlni, majd kívül-belül megtörölgetjük papírkendővel.A fűszerezéshez szánt só-bors keverékkel kívül belül alaposan bedörzsöljük. Összekeverjük a tölteléknek valókat és beletöltjüka  kacsa hasába. A bőrét bevarrjuk, hogy a töltelék ne jöjjön majd ki a „résen” sütés és forgatás közben(nekem a hústű valahogy nem működött erre a célra eddig).

A kacsát betesszük a sütőbe a kb. középmagasságban elhelyezett rácsra. A sütő alsó részébe teszünk egy tepsit, amibe 1,5 dl vizet töltünk.

Közben elkészítjük a kenegető mázat: a baracklekvárt, a vizet és az aszút nagy lángon összeforraljuk, hogy kenhető mázat kapjunk.

A kacsát először 15 percig sütjük 220 C-on. Amikor lejárt az idő, kivesszük a kacsát és bekenjük mindkét oldalán a sárgabarackmázzal.Közben ecsökkentjük a sütő hőmérsékletét 170 C-ra és ezúttal 40 percet adunk a kacsának. Amikor lejár a idő, újra bekenjük és újra 40 percig sütjük, csak ezúttal a másik oldalán. Közben a kacsa alatt gyülemlő pecsenyelét kiöntögetjük egy kis tálkába, a tepsi alá újra vizet töltünk és újra betesszük a kacsa alá. A fordítgatást – mázzal kenegetést mégegyszer ismételjük, így a kacsát összesen 180 percig sütjük 40 perces etapokban.

Amikor lejár az utolsó sütési epizód, a kacsát kicsit nyitott sütőajtónál 15 percig hagyjuk pihenni, utána tálaljuk. Köretnek krumplipüré, az összegyűjtött pecsenyelé egy narancs levével beforralva és párolt lilakáposzta fakultatíve ajánlott.

Mandulás-vaníliás kifli

Ezt a receptet Ízbolygó blogján találtam tavaly decemberben, rögvest megsütöttem és helyes kis ajándékcsomagokat kreáltam belőle a családtagoknak. Talán magáért beszél, hogy az unokahugom most is ezt kérte tőlem Karácsonyra, ha tehát valaki még nem sütötte meg az ezévi ünnepi süteményét, ezt a receptet (is) szívből ajánlom. Csupán egyetlen módosítást eszközöltem benne: vaníliás cukor helyett egy vaníliarúd kikapart magjait tettem a tésztájába is.

Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

Ui.: akiknek ígértem évvégi panellets-eket (Ányezék, Roli & Eszter), ezúton üzenem, hogy ünnepek után számíthatnak rá :)


Mandulás-vaníliás kifli

Polvorones, spanyol karácsonyi sütemény

’Nagyon boldog vásárlást kívánok!” – ezt írta valaki dülöngélő, öles, fehér betűkkel a Nyugati-téri felüljáró oldalára. Ez elég elgondolkodtató azért, nem? Nem mintha én kivétel lennék: néha, rövid időre ugyan sikerül kiverni a fejemből a nyomasztó, karácsonyi vásárlási kényszert, de aztán időről-időre mégis késztetést érzek bevásárlóközpontokban, meg kivilágított karácsonyi vásárokon bolyongani. Ha ugyanis kimegyek az utcára, minden feldíszített karácsonyfa azt juttatja eszembe, hogy mit kell még vennem. Valamelyik hétvégén betévedtem a Vörösmarty térre is, hát ez tömegben labirintusnak sem utolsó, játékos kedvűeknek tudom ajánlani.

Nem csodálkozom persze a vásári forgatagok vonzásán: mindenki a fényt és a meleget keresi ezekben a hideg napokban. Mi is. Leginkább koncertekre, színházba,bulizni, vagy csak úgy egymáshoz járunk a barátaimmal. Pénteken Évánál találkoztunk a már hagyományosnak számító év végi csajpartin, tizenketten borozgattunk a szőnyegen ülve úgy, hogy utoljára előző évben találkoztunk ebben a körben. Vágni lehetett a füstöt a szobában, de ez is így volt jó. Szombaton R-rel, Trixivel és klarikarollal jó kis tokaj-hegyaljai borokat ittunk és roma jazzt hallgattunk egy belvárosi pincében, miközben a lábunkkal az asztal alatt vertük a taktust és mozgalmas volt a vasárnap este is, akkor egy osztrák elektro-jazz banda fújta belénk az életörömöt. Itt is egymásnak ütközött mindenki, mégis teljesen más volt, mint a vásárban.

Azért néha itthon is vagyok, akkor étel-örömet gyártok. Ezúttal édes, ánizsos kivitelben.

A receptet a Spanish Recipes blogról kölcsönöztem.

Polvorones, spanyol karácsonyi sütemény

Hozzávalók (kb. 25 darabhoz):

100 gr sima liszt
100 gr teljes kiőrlésű búzaliszt
200 gr vaj
100 gr porcukor
egy csipetnyi őrölt fahéj
6 csillagánizs
½ kávéskanál őrölt ánizsmag
1 teáskanál vanília aroma

a díszítéshez: egy csipetnyi fahéj és két evőkanálnyi porcukor

A vajat megolvasztjuk egy edényben, beletesszük a csillagánizst és a vaníliaaromát, hagyjuk kihűlni, majd egy-két órára a hűtőben dermesztjük.

Kivesszük a vajból a csillagánizst, a vajat összekeverjük a többi hozzávalóval és összegyúrjuk. Amikor összeállt a tészta, formázzunk belőle kis gömböket a tenyerünkkel, majd azokból - tenyerünkkel a gömböket egy sík felülethez préselve - készítsünk 5 cm átmérőjű korongokat. Ezeket tegyük egy sütőpapírral bélelt sütőlapra, a sütőt közben melegítsük 150 ۫C-ra és a sütő középső részén süssük a korongokat 15 percig.

Miután a korongok teljesen kihűltek, hempergessük meg őket a fahéjjal elkevert porcukorban.