Fuet és Pa amb Tomáquet

A napokban hazalátogatott Trixi barátnőm Barcelonából a pasijával, néhány tucat ajándékba hozott gyerekjátékkal, meg egy adagnyi gasztroajándékkal. Nagyon szerencsések vagyunk, mert Zs. diétája miatt a mi hűtőnkben landolt egy doboz kakaós Zap's keksz, egy csomag jamón serrano, meg egy szép szál katalán kolbász, nevezett fuet.

Majd holnap

Zs. barátnőmmel elhatároztuk, hogy a ránk eső napon megörvendeztetjük a vendégeket - főleg Trix barátját, Juliant - valami magyaros kajával. Zs. marhapörköltet tervezett, én aranygaluskát vaníliasodóval. Bár elkészültünk időben(!) mindennel, mégis csak másnap tudtunk debütálni, mivel Trix várható érkezésük előtt egy órával hangjában némi rejtett szemrehányással felhívott, hogy ők mindenféle súlyos bőröndöket vonnak maguk után a városban, egyik-helyről a másikra mennek, ugyanakkor Juli még semmit sem látott Budapestből. Nem tudtam hirtelen, hogy azt akarja, hogy vigyem a bőröndjeiket, vagy azt, hogy álljak elő rögvest valami express városnézési tervvel, de aztán rájöttem, hogy az aznapi vacsorát szeretné elmismásolni. Zs-vel persze duzzogtunk egy sort, mivel ő egy csapat régi, főiskolás barátját is kicsődítette Piliscsabára, akik AgentAgi vezényletével mindannyian a bográcsban rotyogó marhapörkölt körül szorgoskodtak.

Így csak másnap találkoztunk barátainkkal, de az, hogy a vacsora során minden étel elfogyott, sajnos mégsem jelentette konyhaművészetünk egyértelmű dícséretét, mert Trixi szerint Juli mindent megeszik, amit elétesznek. Mivel az aranygaluskáról és a marhapörköltről valószínűleg mindenki beható ismeretekkel rendelkezik, én ezekről itt nem értekeznék, viszont szólnék a hűtőnkben maradt fuetről, erről a sajátos íz- és szagvilággal bíró kolbász-remekről.

A fuet sertéshúsból készült, disznóbélbe töltött kolbász, a katalán húsipar egyik tipikus terméke, melyet a szalámikhoz hasonlóan sózással és fermentálódást segítő adalékanyagok hozzáadása után hosszú hónapokig levegőn érlelnek. Maga a szó egyébként ostort jelent, mely nyilván a kolbász kb. félméteres hosszára utal. A kolbászhúsba a húson, sonkán, tengeri són, fűszereken kívül alacsony zsírtartalmú tejport és pálmacukrot is kevernek, az egyéb összetevők városonként változhatnak. A csípősebb spanyol chorizo-któl eltérően ez nem tartalmaz paprikát, egyes fajtáit kívül jellegzetes szagú, fehér penészréteg borítja. A katalán Pireneusokban lévő Vic és Osona városának tipikus termékét Spanyolország-szerte eltérő neveken emlegetik. Az espetec a fuet kereskedelemben kialakult általános gyűjtőneve, amelyet Katalónia francia részén, a Baleár szigeteken és Valenciában llonganissa-ként ismernek,más helyeken pedig llonganisseta, botifarra picant, secallona, petador, vagy tastet néven ismerik.

A fuet néhány izgalmas verziója:

Girona környékén kapható az édes változat, a botifarra dolça, ebbe cukrot és gyakran szárított gyümölcsöket is kevernek.

A cigala de gos, llonganisset az egyik legízletesebb fajta, amit gyakran csak magában esznek, ez a gyerekek kedvence is.

Carn y xua a neve a Menorca szigetén előállított, a sajátos klímának köszönhetően különlegesen lágy struktúrájú llonganissa-nak, mely a húson kívül szalonnát is tartalmaz.

A xolís kézműves termék a katalán Pireneusokban fekvő Pallars városából, melyet a helyi hagyományoknak megfelelően kizárólag kocák húsából állítanak elő, tartósítószer-mentesen.

A fentieken kívül még Mexikóban, Perto Rico-ban és Kubában is készítenek hasonló kolbászféleséget, amelyet egyébként ehetünk tapasként, zöldsalátával, vagy éppen levesfeltétként.

Pa amb Tomáquet, katalán paradicsomos kenyér

Nálunk ezúttal Pa amb Tomáquet, azaz paradicsomos kenyér került a kolbász alá, ami egyébként a katalánok egyik legnépszerűbb és legkönnyebben elkészíthető nemzeti étele: egyszerűen félbevágott paradicsomot dörzsölnek pirított, fehér kenyérre (van, aki előtte fokhagymával is bedörzsöli a kenyeret), majd a kenyeret meghintik sóval, végül csípősebb, extra szűz olívaolajat locsolnak rá. Ebben a sorrendben, mert egyesek szerint ez egyáltalán nem mindegy. A hozzávalókat aztán friss baguette csücskével, vagy egy másik kenyérdarab héjával nyomkodják bele a kenyérbe, hogy az emulzió jobban összeálljon.

A legjobb éttermek étlapjain is találkozhatunk előételként az így készített paradicsomos kenyérrel, de ehetjük bárokban borozgatva tapasként, sajttal, szardellával és sült zöldségekkel is.

Felhasználtam: http://http//jaumefabrega.blogspot.com/2008/01/embtutidosdiccionario-del-fuet.html