Kissé kiesik a borvidéki centrumból, mégis, Sárospataknak egyértelműen helye van a Tokaji borrégió térképén. A Pajzos-Megyer Pincészet nevezetes, kiváló borokat termő szőlőhegye, a Megyer például történelmi múlttal büszkélkedhet, leghíresebb tulajdonosa a Rákóczi család volt.
Az alábbiakban Nagy Kornél kedves történész ismerősöm Megyer hegyre vonatkozó kutatásait idézem majd, ezúton is köszönet neki azért, hogy megoszthatom veletek ezeket az információkat.
A dűlő nevének valószínűleg a honfoglaló Megyer törzshöz is lehet köze, mivel Tokaj-Hegyalja északi része.anno a törzs szállásterületéhez tartozott.
A XIV. század elején néhány tehetősebb sárospataki lakosnak volt itt szőlője, közülük többen hagyták birtokukat az itt székelő pálos rendi kolostorra. Az 1526-os mohácsi vészt követően a sárospataki várat is építtető Perényiek birtokába került a terület, majd a család kihalásával a Bécsben székelő magyar királyi udvar tulajdonába.
Az 1500-as évek végén a Dobó és Zeleméry családok következtek, utánuk pedig a Lorántffy-ak. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Lorántffy Zsuzsannával kötött házassága révén jutott hozzá a Megyer szőlőhegyhez. A protestantizmust támogató fejedelemasszony az 1630-as években a Megyer szőlőhegyet a Református Kollégiumnak adományozta.
Az 1500-as évek végén a Dobó és Zeleméry családok következtek, utánuk pedig a Lorántffy-ak. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Lorántffy Zsuzsannával kötött házassága révén jutott hozzá a Megyer szőlőhegyhez. A protestantizmust támogató fejedelemasszony az 1630-as években a Megyer szőlőhegyet a Református Kollégiumnak adományozta.
Ezt követően a XVII. század végén, az ellenreformáció során a bécsi udvar parancsára bezárták a Református Kollégiumot, ingatlanjaikat elkobozták. Ekkor visszatértek a pálosok, akik visszakaptak néhány korábbi szőlőterületet a Megyeren. A XIX - XX. században még a Breczenheim és a Windischgratz családok rendelkeztek itt területekkel.
A fotók a napokban készültek, amikor Bai István borásszal kilátogattunk a Megyerre (az alábbi fotó kivételével - mert kivétel mindig akad - amely egy korábbi dűlőtúra alkalmával készült).