Tojásos tészták zöldekkel - avagy (t)edd, amit szeretsz

Valami gyakorlott vegetáriánussal ideje lesz magamat felvilágosíttatni, hogy miért van az, hogy azzal párhuzamosan, hogy egyre kevésbé kívánom a csirke- és marhahúst (sertést meg pláne), viszont egyre jobban áhítom a tojást és a lazacot, sok-sok zölddel. Mintha mindenhol ez a két étel lebegne a szemem előtt, egyszerűen nem bírok róluk lekattanni. Nem mondom, hogy nem eszem húst, mert eszem, de egyre ritkábban. Ami jöhet, az a valódi húsból készült, jó minőségű szalámi, szélben érlelt sonka, vagy nagyon apróra vágott házi füstölt sonkaszerűség egy finom, zöldséges tésztán. Illetve, a napokban megettem Katherine Chapman nagyszerű kecskesültjét is...úúúúú, hogy az milyen finom volt! Magamtól, magamnak nem sütnék semmilyen húst, viszont a tojásnak és a lazacnak valahogyan minden varációja eszembe jut: tojás jöhet reggelire, délre, de este is. A kedvenc ételem mostanában a lágytojás rozskenyérrel és kígyóuborkával. A viszkózus sárgája, ahogy ráfolyik a meleg pirítósra.. mmmm..  Vagy mindenféle friss zöldek, buggyantott tojással. Esküszöm, Salvador Dalí büszke lenne rám, ha tudná, milyen erős hatást gyakorol rám momentán egy krémesen folyós lágytojás.

Ahogy mostanában egyre intenzívebben jógázom, magától jött a húsmentes fordulat. Nem vártam és nem is gondoltam, hogy ez az időszak eljöjjön, mert szerettem a húst. Viszont tudom, hogy mindig az a jó, ha magától, erőltetés nélkül alakul bennünk valami és ha így alakul, azt tiszteletben kell tartani, sőt, táplálni kell.

Ahogy egy ászanát nem kell erőltetni, úgy az evést sem. A jóga célja nem az, hogy kellemetlenül érezzük magunkat, hanem ennek éppen az ellenkezője. Azt eszem, amit kívánok.A bensőm tudja, hogy mi a jó nekem. Más kérdés, hogy néha elnyomom ezt a hangot...Mert nem mindig racionális. A jógázás iránti belső kényszeremmel is csinálom ezt néha, pedig nem kellene.Már az ókori görögöknek is volt egy külön kifejezésük arra, amikor az ember tudta, hogy mi a jó neki, de direkt az ellenkezőjét tette mégis. Mi is ez a szó...Most nem jut eszembe. És hányszor tettem már ezt életemben. Persze ebből is lehet tanulni. Legalább azt, hogy milyen jó azt csinálni, amit igazán szeretünk! Az csak az igazán jó. Ma reggel például Anitával lementünk a  Bodrog-partra, a stégre jógázni. Nos, kevés jobb dolgot tudok elképzelni.

Te mit szeretsz a legjobban művelni? Mi az, ami nélkül nem tudnád elképzelni az életedet? Ami nélkül csak egy szárnyaszegett madár lennél? Csinálod? Csináld!

Reform tojásos nokedli fejes salátával

Kb. úgy készül, mint a normál tojásos nokedli, csak kb. 1/5 arányban van benne fehérliszt, a többi teljes kiőrlésű búzaliszt. Egészen más íze van, mint a hagyományos nokedlinek.Nem rosszabb, nem jobb, hanem más. Nem próbáltam volna ki, ha van itthon búzaliszt, de nem volt...

Majdnem szénégető rukkolával

Ez is roppant egyszerű: a kifőzött, bio durumtésztát belekeverem a még folyós lágytojásba. Előzőleg kevés füstölt tarját apró kockákra vágtam és megpirítottam olíva olajon. Csinálhatod csak a sárgájával is.

Tojásos nokedli fejes salátával

Felfokozott tempóban zöldül körülöttünk a természet, egy szorgalmas harkály fáradhatatlanul dolgozik a környező fákon, esténként pedig békák koncerteznek a csillagos égbolt alatt, kétségkívül mindenki tudja a dolgát.

A frissen érkezett tavasz színe a ropogós levélzöld, na meg a szélesen mosolygó napsárga. Éppen ezért, ha olyan ételt kellene választanom, ami számomra megtestesíti a tavaszt, biztos, hogy a tojásos nokedlit választanám, természetesen fejes salátával, vannak tökéletes és időtálló párosítások, ez is olyan.

Mindazonáltal ezt a régi, népi ételünket is feldobhatjuk friss zöldcsírákkal, hagymafélékkel. Én ezúttal a snidlinget választottam a nokedli alkalmi kísérőjéül.

Tojásos nokedli snidlinggel és fejes salátával

Hozzávalók:

40 dkg liszt

5 tojás

1 tk só

2 ek olíva olaj

kb. 1,5 - 2 dl víz

kis maréknyi snidling, finomra vágva

A salátához:

1 kis fej saláta

0,5 l víz

4 ek ecet

nagy csipetnyi só

4 ek cukor

1 dl tejföl

1., A salátaleveleket folyó víz alatt megmossuk, a külső, fonnyadtabb leveleket eldobjuk, egy tálban elkeverjük az ecetet a cukorral, hozzáadjuk a vizet, a sót és mindezt elkeverjük. A salátaleveleket a salátaöntettel teli tálba tesszük és fél órára hűtőbe tesszük.

2., Egy kb. 3 literes edényben 1 tk sóval vizet forralunk.

3., Közben egy tálban 0,5 dl vizet összekeverünk két felvert tojással, hozzáadjuk a lisztet és mindezt jól elkeverjük, a vizet 0,5 dl-enként adjuk hozzá addig, amíg lágy, nyúlós, de nem folyós tésztát kapunk. Ha esetleg túl lágyra sikerült a tészta, kevés liszt hozzáadásával módosíthatunk az állagán, ha pedig túl kemény lenne, adjunk hozzá egy-két evőkanálnyi vizet, így alakíthatjuk ki a megfelelő állagot. Akkor jó, ha a massza összeállt és olyan lágy, hogy egy lapos tányérra áthelyezve megtapad a tányéron és át tudjuk rendezni a tányér egyik oldalára úgy, hogy nem folyik szét.

4., Előkészítünk két tojást és egy serpenyőt, benne 2 evőkanálnyi olajjal.

5., Amikor a víz már zubogva forr, a tűzhely mellé készítük egy tésztaszűrőt és egy tálat, benne kevés hideg vízzel. A masszából egy evőkanál segítségével, meglehetősen szaporán úgy fél mokkáskanálnyi darabokat szaggatok a zubogva forrásban lévő vízbe, ezt végezhetjük persze nokedliszaggatóval is, az lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, de szerintem sokkal helyesebbek az evőkanállal szabálytalanul formázott nokedlidarabok . kb. 3 perc elteltével, amikor már elegendő főtt tészta úszkál a víz felszínén, a szűrőkanállal kihalászom őket és átteszem a hideg vízzel teli tálkába, ezt még a főzés során kétszer megismétlem. A főzés végén a hideg vízben lévő tésztát a szűrőbe zuttyantom a főzővíz felett.

6., Az edény helyére teszem a serpenyőt, kissé lejjebb veszem a hőmérsékletét gyorsan megforrósítom benne az olajat, beleütöm a tojásokat és éppen csak hagyom, hogy egy vékony réteg megszilárduljon az edény alján, de a tojás felső rétege még folyós legyen, ekkor hozzáadjuk a nokedlit, megszórjuk snidlinggel, jól átforgatjuk, sózzuk. Melegen tálaljuk, mellé kis tálkákban tejföllel megöntözött fejes salátát adunk.

Posírozott tojás vasárnap reggelekre

Maihoz hasonló álmos, vasárnap reggeleken mit is együnk, ha már igazán unjuk a tojásrántottát? Hát, például posírozott tojással felturbózott szendvicset. R. készített ilyet először, nagy műgonddal csúsztatta a felütött tojásokat egyenként egy hatalmas, forrásban lévő vízzel teli lábasba, amik aztán némi szitkozódás közepette sorban egymás után a szemetesben landoltak. Mosolyogva néztem a hadműveletet, de aztán magam is meglepődtem, hogy a végeredménye milyen bravúros lett: két, csorgadozó sárgájú tojás üldögélt salátalevelek között egy vékony szelet pirítóson, tényleg, akár műalkotásnak is beillett volna.

Némileg elbizakodottan azt gondoltam, főzésben nagyobb gyakorlatom lévén ez a mutatvány nekem majd elsőre menni fog. Nos, tévedtem.

Aki esetleg nem tudja, annak elmondom, hogy a tojásposírozás az a módszer, amivel nevezett termék belsejét egy fazéknyi, forrásban lévő ecetes vízbe kell löttyinteni, majd hasonlóképpen kell pofozgatni, mint ahogy a macskák játszanak a pamut gombolyaggal és a végén egy a megszokottól eltérő formájú és állagú tojásételt kapunk. Közben a fehérje éppen úgy rakoncátlankodik a vízben, mint a gombolyag a padlón, állandóan szét akar esni, de az érdekesség kedvéért a szélrózsa minden irányába, ezért vissza kell pofozgatni a kanállal formára és amikor már összeállt, akkor át kell tenni egy másik lábosnyi forrásban lévő, sós vízbe, majd le kell csepegtetni néhány réteg papírtörlő kendőn, vagy tiszta konyharuhán és már tálalhatjuk is. Akárki is találta ki, a türelemnek nem volt híján, annyi szent. Az első tojás atomjaira szakadt a vízben, a másodiknak szétfolyt a sárgája a vízben, a harmadiknak már a feltörése is gondot okozott, de aztán ráéreztem és hurrá, sikerült!

Ha ti is szeretnétek feldobni a ráérős, hétvégi reggeliteket, vagy éppen a kedvenc, nyári tökfőzeléketeket egy jó kis posírozott tojással és nem riadtok meg a kihívásoktól, akkor íme, a módszer a következő:

1. Egy kb. 4 literes lábasban kb. 3,5 liter vizet forralunk és kb. 4 evőkanálnyi ecet kell (kisebb űrtartalmú lábas is ok, akkor minden liter vízhez 1 evőkanálnyi ecetet számoljunk), a víz gyöngyözve forrjon.

2. Egy másik, kisebb lábasban szintén vizet forralunk, kevés sót teszünk bele és levesszük a tűzről.

3. A lehetőleg friss, megmosott tojást óvatosan felütjük egy kis tálkába úgy, hogy ne sérüljön meg a sárgája.

4. A tálkában lévő tojást óvatosan, hogy a tojások sárgája ne sérüljön meg, belecsúsztatjuk a gyöngyöző ecetes vízbe.

5. Egy szűrőkanállal a tojásfehérjét összeterelgetjük és kb. 3-5 perc alatt egybefüggő formává alakítjuk úgy, hogy a sárgája az összeállt fehérje tetején egyben maradjon.

6. amikor kész, egy szűrőkanállal óvatosan kiemeljük a tojásokat és belemártjuk az éppen forrásban lévő sós vízbe.

7. A tojást kivesszük és vastagabb papírtörlő kendőn megszárítjuk.

Tálaláskor megszórhatjuk kevés frissen őrölt borssal, vagy apróra vágott petrezselyemmel.

A fenti titkokat a Szakácsok Könyvéből lestem el.