Céklapürés - füstölt pisztrángos kanapé

Zötyög a kis, piros vonat a hegyek között, egymás után sorjáznak a fák, most hosszan fütyül egyet, jön az alagút, huhhh-huáááhhhh!!! ijesztgetik a lányokat a fiúk, olyan gyerekesek vagytok, mondja nekik Andi, mintha ő meg éppen felnőtt lenne. A fejtámlák fölött újabb és újabb fejek jelennek meg: kérsz ropit? zizit? puffancsot? Csörög az alufólia, szendvicscsere, csavaros üvegekből folyik a kóla és a Fanta, mindenki kínálgat mindenkit, nagyot kortyolok Enikő teájából, citrompótlós és momentán nekem az bejön. A fiúk autós- meg motoros kártyával játszanak, az nyer, akinek nagyobb a motortérfogata, valaki hirtelen elkiáltja magát: jön a szakadék, csukjátok be a szemeteket, zuhanunk!

A Putnok és Eger között közlekedő kisvonattal utazni mindig átütő élmény volt gyerekkorunkban, már napokkal a kirándulás előtt zsongott az egész osztály, megbeszéltük ki mennyi zsebpénzt és milyen elemózsiát visz majd a „hosszú” útra. Ezzel a vonattal mentünk Egerbe várat nézni, meg Szilvásváradra vízesést csodálni, élő láncot alkotva ősember barlangot mászni, a völgyben kézen állni, Szalajka patakba pénzt dobálni, hogy majd biztosan visszatérjünk és jöttünk aztán persze, majdnem minden évben.

A kisvonat tavaly még egyetlen szerelvényével vidáman döcögött a dombok között, de most, ahogy - volt kolléganőm szilvásváradi fotóit látva az egyik közösségi oldalon - kerestem a vonat menetrendjét, a weboldalon olvasom, hogy tavaly decemberben lezárták a Putnok és Szilvásvárad közötti vonatszakaszt, nem is értem, mert ez a vadregényes rész igazi természeti és nemzeti érték, amiből akár turizmus sikersztori is lehetne Borsodban, remélhetőleg egy romantikus lelkületű és némi marketinges vénával is megáldott MÁV vezető hamarosan újra lát majd benne fantáziát.

Addig is a Szalajka-völgy erdei útjain, sziklafalak között lehet kisvasúttal utazni, bár itt egy kiadós séta is kincset ér: a völgy kristálytiszta levegője nemcsak a tüdőt mossa át, de garantáltan messzire űz mindenféle borús gondolatot, a meditatív háttérzenét a néha éppen csak csordogáló, néha meg örvényként zúgó patak, na meg az éneklésben fáradhatatlan madarak szolgáltatják.

Itt található az ősember leleteiről híres Istállós-kői barlang, a völgyben az erdei munkások eszközeit és életmódját szemléltető Erdei Múzeumot alakítottak ki, a Kastély lábánál igazi építészeti ritakáságot láthatunk: a klasszicista stílusban épült Református Kerektemplomot Hild József tervei alapján építették az 1830-as években. A környék kerékpárral is bejárható, sőt ajánlott: akár egészen Lillafüredig is eltekerhetünk a kanyargós erdei utakon, a faluban több helyen is lehet kerékpárt bérelni.

Szilvásváradhoz olyan, minőségi gasztronómiai termékek kapcsolhatók, mint a szarvasgomba -hagyományosan minden év októberében szarvasgomba-vadászatot rendeznek a környező hegyekben- , és az édesvízi pisztráng, amit telepeken, karsztvízben tenyésztenek és helyben füstölnek. Legjobb ha ott, helyben veszünk is néhányat, vállalkozó kedvűek Lillafüreden maguk is horgászhatnak például a Garadna patakból, végszükség esetén persze a hipermarketben is szert tehetünk vákuumcsomagolt példányokra, amiből némi sült céklával izgalmas borkorcsolyákat készíthetünk: A szilvásváradi fotókért köszönet Lilinek & Leventének, akik nemrégiben kirándultak a környéken, a fenti vonatos fotót pedig az Eger-Putnok vasútvonal oldaláról kölcsönöztem.

Céklapürés - füstölt pisztrángos kanapé

A tésztához: 20 dkg liszt 10 dkg hideg vaj 4 ek víz csipetnyi só a feltéthez: 1 nagyobb cékla 1 ek olíva olaj ½ ek szarvasgomba olaj 1 kisebb füstölt pisztráng rukkola A sütőt előmelegítem 200 ۫C-ra, a céklát megmosom, papírtörlővel megszárítom, olíva olajba hempergetem és egy nagyobb alufólia közepébe helyezem, megszóróm durva szemű tengeri sóval, löttyintek rá egy kevés szarvasgombás olajat és szorosan becsomagolom az alufóliába, egy órán át sütöm. A tésztához a kezemmel összekeverem a lisztet, a sót és a vajat és amikor már nagyobb kenyérmorzsákká összeállt, hozzáadom a vizet is és néhány erőteljes mozdulattal összeállítom a tésztát (nem gyurmázom nagyon, mert omlósan az igazi a tészta), kb. 6 cm átmérőjű hengert formázok belőle, alufóliába csomagolom és hűtőbe teszem, amíg sül a cékla. A céklát megtisztítom, botmixerrel pürésítem (lehet akár friss,apróra vágott kakukkfüvet is hozzáadni),a pisztráng bőrét lehúzom, a rusztikus hatás kedvéért a húst leválasztom a gerincről, eltávolítom az esetlegesen a húsban maradt szálkákat és a halat az ujjaimmal kb. három-négy cm-es darabokra szedem szét. A tésztát kb. fél cm vastag korongokra szeletelem, kivajazott tepsiben 20 perc alatt megsütöm, hagyom kihűlni, majd rákanalazok egy adag céklapürét, arra helyezek egy szeletke füstölt pisztrángot, arra meg néhány kisebb rukkola darabot.

Mandulás pisztráng fokhagymás spenóttal és héjában sült burgonyával

Halat általában akkor sütök, ha R. elvisz a piacra. Ez pedig általában szombaton történik, úgy dél tájban. Mármint akkor indulunk a piacra. Azért akkor, mert péntek éjszakánként mulatírozunk a barátokkal és mire szombaton a piacra érünk, a halat már felvásárolták előlünk a korán kelők.

Hogy miért nem megyek egyedül a piacra? Mert messze van. Vagyis tulajdonképpen itt van a kerületben, de csak sok átszállással közelíthető meg, nekem legalábbis a kettő már sok. Főleg zöldségekkel megrakott szatyrokkal, amikből jobbra-balra bólogat a sok petrezselyem, meg zellerlevél. És azért sem megyek egyedül, mert R. nem adja kölcsön az autóját, mert nem tudja, hogy tudok-e vezetni, legalábbis két éve nem akar róla megbizonyosodni...

Ezért nyáron biciklivel megyek a madaras áruházig és éppen annyit vásárolok, amennyit a kormányra akaszthatok, ilyenkor úgy egyensúlyozgatok hazafelé, mint valami kezdő kerékpár akrobata. De télen mégsem biciklizhetek, mert hideg van és sötét van ésésés egyébként is minden kies, meg ilyenek.

Gasztronómiai célú bevásárlásokra ezért általában a Római térig megyek, az ilyenkor felér egy egészségügyi sétával is. Ott viszont csak húsos van, pék, zöldséges, újságos, meg Ofotért, de ez utóbbiak ebédügyben nem játszanak. A szupermarkettel meg nem nagyon tudok mit kezdeni, mert a dolgozókat valószínűleg megszállták a lassító típusú földönkívüliek: félóra akkor is kell ott a bevásárlásra, ha egyedül én vagyok az üzletben, célirányosan csak egy túró rudit veszek és utána rögtön a pénztárhoz megyek fizetni.

Most szombaton viszont úgy esett, hogy egy óra tájban nyitva találtunk a piacon két húsos standot és csodák-csodájára jónéhány pisztráng is tátogott még a halas pultban. Még válogathattunk is, hogy nagyot, vagy kicsit kérünk, és mivel roppantul élveztük a helyzetet, kértünk két közepeset:

A bezsákmányolt marhaszegyből, meg velős csontból etalon húsleves kerekedett a' la Fűszer és Lélek, a pisztrángok meg afféle mandulás sellőként végezték.

Mandulás pisztráng fokhagymás spenóttal és héjában sült burgonyával

Hozzávalók (2 személyre):

2 db pisztráng 1 dl száraz fehérbor 0,7 dl olíva olaj só, frissen őrölt bors 6 ág friss kakukkfű, 2 ág rozmaring és néhány bazsalikom levél 5 dkg szeletelt mandula 3 dkg vaj 1 doboz mélyhűtött spenót (persze jobb a friss, ha kapunk) 4 gerezd fokhagyma 10 db közepes méretű burgonya A sütőt előmelegítjük 200 ۫C-ra.

A burgonyát egy tálba tesszük, három-négy kanál olíva olajat öntünk rá, megsózzuk és jól összekeverjük, hogy az olaj és a só mindenhol egyenletesen befedje, és alufóliával lefedett sütőrácson fél óra alatt megsütjük.

A halakat megmossuk, vágódeszkára fektetjük és egy éles késsel a farkuktól a fejük felé haladva leszedjük róluk a halpikkelyeket (a kést ne merőlegesen, hanem kicsit megdöntve tartsuk, különben mindenfelé pikkelyek repülnek majd) a halgyomorból eltávolítjuk a gerinc mentén futó alvadt vércsíkot. A lepikkelyezett halakat alaposan megmossuk és egy papírtörlővel megszárítjuk, majd kívül – belül bedörzsöljük őket sóval és frissen őrölt borssal, hasüregükbe friss zöldfűszereket teszünk.

Egy sütőtálba beleöntjük a bort és 0,5 dl olíva olajat, ebbe beletesszük a befűszerezett pisztrángokat, fedővel lefedve 20 percig sütjük a sütőben, majd fedő nélkül még 5 percig.

Közben egy nyeles serpenyőben alacsony fokozaton olíva olajat hevítünk, egy szélesebb pengéjű kés lapjával egyesével összeroppantjuk a fokhagymákat, majd néhány percig kevergetve, anélkül, hogy megbarnulnának, megfonnyasztjuk őket az olajon. A fokhagymához hozzáadjuk a még fagyos spenótot és kb. 15 percig alacsony hő fokozaton, fedő alatt megpároljuk.

Egy kisebb edényben vajat olvasztunk és közepes fokozaton megpirítjuk rajta a mandulát.

A pisztrángok hasából kivesszük a zöldfűszereket, egy-egy tányérra helyezzük őket, a tetejüket a vajban pirított mandulával díszítjük, melléjük spenótot és a burgonyát halmozunk.